Gyógyító utakon - spirituális túrák a magas Börzsönyben
spirituális túrák, Börzsöny, Szűz-Halak, covid, artitis, gyógyulás
Bükki Tamás jógaoktató, jógaterapeuta
jógaoktató (minősített)
jógaterapeuta
fizikus (Ph.D)
jógaterápia
személyesen
természetben

Gyógyító utakon

Ami valós, azt semmi nem fenyegetheti. Ami valótlan, az nem létezik. Ebben rejlik Isten békéje. /A csodák tanítása/

Hogyan képes meggyógyítani egy zarándok út és az erdő? Az életünkben folyamatosan ott lévő, ott élő csodáról írok most Neked, a csodáról, amit legtöbbször talán nem is veszünk észre. Gyógyulásokról lesz szó - most épp Covid, és sokizületi gyulladás (artritisz). Noé hegyéről lesz szó, mely a Börzsönyben van, és a Szűz-Halak zarándokút része. Mitől olyan különleges? És hogy jön ide Noé?

Történeteket mesélek, abban bízva, hogy inspirál, lendületet ad majd Neked a változtatáshoz. Mert, ahogy azt Oltás vagy Oltalom? című blogomban is írtam:

A mostani helyzet akkor válik számodra megváltóvá, akkor töltötte be a járvány a funkcióját az életedben, ha ennek hatására képes vagy megváltozni.

Noé történetének 3 rétege

Az elmúlt hetekben egyik zarándoktársam, Ágnes nagyon megbetegedett, és ahogy teltek a napok, egyre csak rosszabbodott az állapota. Bár az első két Covid tesztje negatív lett, az orvosok megállapítottak, hogy mégis csak Covid. Mikor korházba került, mindkét tüdejének 60-70%-át beborította a gyulladás. Azt írta nekem SMS-ben: „Ne hívj, oxigén maszk van rajtam, nem tudok beszélni!” 

Később tudtam meg, hogy amikor a korházba került, a doktornő elmondta neki, elképzelhető, hogy pár napon belül meg fog halni – képzelheted, mennyire maga alá került. Ágnes 2 gyermekét neveli egyedül. Életvidám középkorú nő, folyamatosan alkot; festőművész, aki tele van megszületésre váró képekkel. Annyi, de annyi szállal kötődik az élet pezsgéséhez. 

Szóval, mikor megtudtam, Ágnes milyen rosszul van testileg-lelkileg, bevallom, jó egy napra én is elnehezedtem. A rendszeres jóga gyakorlás lényembe ivódott lendülete segített ki most is a gödörből. Meditációimat felajánlottam Ágnes gyógyulásáért. Egyik meditációm után jött az is, hogy ajánljam fel a Noé hegyére vezető utam, hogy ez is segítse a felépülését.  

– Hogy jön Noé itt a képbe!? Ha én az erdőt járom, én ott fákat látok. Én ezt nem értem! – mondta nekem az egyik jógaoktató társam. – Miért gondolod, hogy egy hegy a Börzsönyben Noé hegye? Honnan veszed ezt?

spirituális túrák, meditáció, zarándoklat, covid, Noé, artitisz

Minden szent iratnak – tanítja Szvámi P. Jogananda – 3 szintje, olvasata van – magyaráztam 8 zarándok társamnak fent a Hegyen, Noé szikrázó hó és fény templomában. 

Az 1. réteg a szó szerinti értelmezés. Noé, aki Isten útmutatását megfogadva hajót épít, amellyel átmenti az életet, állatokat, és embereket, azokat, akik hisznek a szavának. A többieket elsöpri Isten tisztító vízözöne. 

A 2. réteg a metaforikus értelmezés. Ezen a szinten megértjük, hogy a Vízöntő hónapja, és a benne uralkodó Szaturnuszi minőség úgy hat ránk, hogy kitisztítja vagy kikényszeríti, ha másképp nem megy, egy betegség által mindazt, ami nem vihető át egy új korszakba. Kitisztítja, ami már nem éltet minket. Tudjuk már, hogy a vízözön nem sok 1000 éve volt, hanem itt van, újra és újra lezajlik velünk. 

És ott a 3. réteg, a tapasztalati, legmagasabb szint. Mit élnek át vajon azok, akik nem szálltak fel a bárkára? Félelmet és rettegést. Épp, ahogy most a láthatatlan Covid-19 újabb és újabb hullámától retteg sok milliárd ember. Azok viszont, akik felszálltak a bárkára, mást tapasztalnak: segítséget, bátorítást, támogatást. Megélik a szerető, egymásra figyelő közösséget.

A patak két partja, és ami összeköt

Amikor 8 zarándok társammal felmentünk Noé hegyére, mely a Börzsönybe levetülő Szűz és Halak csillagképek egyik fontos, erőteljes energiájú csillagpontja, át kellett kelnünk egy megáradt, zúgó hegyi patakon. (Hogy mi a jelentősége a Börzsönybe levetülő Szűz – Halak csillagképnek és zarándoklatnak, arról az Ahol a párhuzamosak egybeérnek c. könyvemben írok részletesen.) 

Ezen a patakon rendszerint egyszerű átkelni köveken lépkedve, most azonban minden követ opálosan fehér jégsapka burkolt. Elindultam hát a patak mentén felfelé, azt keresve, hol vezethetném át biztonságban az engem követő embereket. Jó 200 méter múlva találtam csak egy olyan helyet, melynél erre lehetőséget láttam; itt csak az utolsó lépésnél kellett egy összefagyott kő és fa jégképződményre lépni, szóval nem volt épp tökéletes, de azt gondoltam, megteszi.  Átlépkedtem, és bíztattam a többieket. A túlparton megtorpantak. Volt, aki kihívásként tekintett a jeges kövek közt futó, 3-4 m széles zúgó patakra, volt olyan útitársam, akinek igencsak össze kellett szednie minden bátorságát.

Az egyik zarándok társam igencsak félt – láttam a mozdulataiból, ahogy túrabotjaival kétségbeesetten szurkálta a vizet, támasztékot keresve a jeges kövek között a patakmederben. Az utolsó jégzsombékon, a félelem sorsbeteljesítő következményeként, megcsúszott, és hanyatt vágódott a patakban. Gyorsan kihalásztuk. 

Közben a többiek rendben átkeltek, kik a köveken lépkedve, kik pedig találékonyan átcsúszva egy jéggel borított, patak felett átívelő fatörzsön. 

spirituális túrák, meditáció, zarándoklat, covid, Noé, artritisz

Mínusz 10 volt aznap. Vízbeesett társunkra rögtön elkezdett ráfagyni a ruha. Töprengtem, mi legyen most. Visszamenjünk? Vagy visszaküldjek valakit vele? Persze ehhez újra át kellene kelnie a patakon… 

És abban a pillanatban zarándok csapatom belendült: előkerült egy váltó nadrág és száraz zokni. Mindenki segített, hogy gyorsan átöltözhessen. Volt, aki leterítette a polifómját, amit a meditációhoz hozott, hogy arra ülhessen. Ketten kötni kezdték az összefagyott cipőfűzőket, hogy mielőbb lekerülhessen az átázott farmer. 

Hosszú és embert próbáló kapaszkodó után értünk fel Noé erdő templomába. Az utolsó pár száz métert 30 centis szűz havat taposva tettük meg, melynek felső rétege vékonyan megfagyott, így minden lépésnél beroppant a talpunk alatt.

Fent csend volt. Letelepedtünk, hátunkat a templom oszlopainak támasztva – öreg tölgyek és bükkök tartották a kék boltozatot. A faágakra fagyott jég mint millió gyémánt szikrázott a napfényben. Ott ülni abban a vibráló, életerővel telt térben csupán az út koronája, ajándéka azoknak, akiket megtisztított az út. Noé, a bárka, a Hegy, a remény és megmenekülés ragyogó szivárványa: ezek itt vannak, és megjelennek mindannyiunk életében. 

spirituális túrák, meditáció, zarándoklat, covid, Noé, artitisz

A szeretet gyógyító útjain

Egyik zarándok társam, Gabi, aki feljött velünk Noé hegyére, hosszú idő óta szenvedett sokízületi gyulladásban (artritisz). Nemrég odáig jutott, hogy ez így nem mehet tovább – már minden mozdulata fájt. Úgy döntött, elkezd velem jógázni online. Ez hatalmas segítség volt számára – mesélte nekem. Már csak az ujjai fájnak – mondta. Ez tette lehetővé, hogy egyáltalán eljöhessen erre az útra, és gyalogolhasson velünk 8 km-t. S bár kérte, hozzak Neki nordic botokat (ezek nagyon kímélik a térd és csípő ízületeit), de végül lemondott a botokról. Lemondott, mert úgy látta, van közöttünk olyan, akinek erre most nagyobb szüksége van. 

Gabi a túrát könnyedén vette, ami saját maga számára is meglepetés volt. Nem fájdultak meg az ízületei a végére sem. Ám másnapra mindene nagyon fájni kezdett – úgy mondta, „vonított a fájdalomtól”. (Átélt egy erőteljes gyógyulási, ún. Herxheimer reakciót). Majd egyszer csak elkezdett zokogni. Feljött és feloldódott valami. Mélyről jött. És a zokogással a testi fájdalmai is eltűntek. És az artritisz, ami maradt belőle, az is eltűnt. Másnap még egy kisebb hullámban visszatért ugyan, majd végleg feloldódott ez a betegség, mely sok évig elkísérte őt. 

Gabi meggyógyult. Meggyógyította a Hegy és az Út. És az a szeretet, ahogy a többi társához viszonyult: Itt a nadrágom, vedd fel! Bár magamnak hoztam, mert fájnak az ízületeim, és óvni akartam őket, mégis, most neked nagyobb szükséged van rá. Itt vannak a botok, bár magamnak kértem, de látom, te most nehezen jössz felfelé, hát tessék, odaadom.

Aki jól gondolkodik, sosem csak az agyával gondolkodik… Túl sok mindent akarunk megoldani.… Az életre mi a megoldás? Az életet végig kell élni, mi van azon megoldanivaló? /Pilinszky János: Csend és közelség/

Időközben Ágnes is nagy iramban elkezdett gyógyulni a korházban. Sokan írtak neki bátorító, reményt adó sorokat. Sikerült homeopátiás szereket is bejuttatni hozzá. Sokan voltunk, akik fohászokat és imát mondtunk érte esténként. És mivel a telefonja lemerült, rádöbbentünk, lehet levelet papírra is írni, és leadni neki a korház portáján. 

És másnap Ágnes küldött egy képet: csendéletet épített a beküldött narancsokból, banánokból, színes papírra írt üzenetekből, és gyógyító sungit és hegyikristály párból, mely erőteljesen gyógyító rezgésmintát kelt az emberi szervezetben. Elkezdett áramlani benne újra a szépség, és ezzel elkezdett meggyógyulni. Olyan tempóban gyógyult, hogy az orvosok is csak álmélkodtak. Másnapra már ki is került az intenzívről, és hamarosan nem kellett már neki oxigén maszk sem. Egy szűk hétre rá pedig már mentem is érte, hogy hazavigyem a korházból - épp akkor, amikor a Halak hónapja kezdődött.

A 12. ház (analóg a Halak jelével) a Lélek háza. A legmélyebb „titok” az Unio Mystica területe… Az Új Ember benső erősödése kezdődik el! Az elvonulás igénye jelenik meg, hogy megteremtse a benső rendet! Ide tartozik a kórház… és az alkotói magány, ahol a lelkét teszi alkotásába a művész, a titkos kapcsolatok, és a megváltó munka is. /Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei – a Magyar Asztrozófia könyve/

Üdvözöllek az újjászületettek között

Ahogy vezettem Ágnes háza felé, elmesélte, hogy amikor a zárójelentést vette át, megkérdezte a doktornőt, miért mondta neki azt, hogy elképzelhető, pár napon belül meg fog halni. Azt mondta a doktornő, hogy ő arra jutott, jobb, ha elmondja, amit lát, őszintén. Így ha valaki papot akar hívatni, megteheti, vagy elbúcsúzhat a szeretteitől, és elfogadhatja a halált, belenyugodhat. Azt hiszem, a doktornőnek igaza van, csak épp sok mindent nem lát.

Az egész élet tele van csodákkal. Emberi lényünk nem csak csontokból, idegekből, vérből és húsból áll. Az életünk nem a vírusok és baktériumok láthatatlan kezében van. Minden lélegzetünkkel újjászületünk. Minden lélegzetünk esély arra, hogy átélhessük Isten csodáját és békéjét.

Ahogy Ágnes háza elé kanyarodtam az autóval, azt mondtam Neki, hogy üdvözöllek az újjászületettek között. Amikor újjászületünk, annak van egy nagyon fontos jele: az életünkben a dolgok valahogy leegyszerűsödnek. Ami már csak teher volt, valahogy elvitte a víz. Csodálatos, felszabadító élmény!

Ha szívesen csatlakoznál a következő spirituális túrához, melyet a Szűz és Halak csillagkép energia terébe viszek, ide kattintva találod meg a Rád váró következő utat.